Művelődési házak óvó karjaiban

Ebben a bejegyzésben egy olyan típust szeretnék bemutatni, ami eddig kimaradt a körből. Ez a művelődési házakban (kulturális intézményekben, iskolákban stb.) megbújó nyitott könyvszekrény, ami mégsem teljesen nyitott: be kell térni a házba, és a nyitvatartásához kell igazodni.

Mégis, úgy látom, így nagyobb biztonságban vannak a könyvek a lopástól, rongálástól, mert őrzik őket, éjjelre bezár az intézmény és a használókat is figyelik. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mennyire szívesen tér be az ember könyvcsereberélésre egy olyan helyre, amely zárt, megfigyelt, esetleg idegen azzal szemben, ami az utcán áll rendelkezésünkre és teljesen szabadon, kötetlenül kínálja könyveit. Az utcainál nem kell szólnunk senkinek, hogy mit szeretnénk. Ismerősömtől hallottam már olyan esetet, hogy egy művházba betért, mert tudta, ott nyitott könyvszekrény található, de belépésekor kérdőre vonták, mit keres ott. 

Úgy látom azért, az első és legfontosabb a védelem. Nem mellesleg az állomány is gondozásra, igazgatásra, szűrésre kerülhet egy intézményben, és odafigyelnek a gyarapítására is. Sajnos felügyelet nélkül szerintem nem lehet örök életű egy nyitott könyvszekrény, különösen az nem, ami védtelenül áll az utcán. Mindig akadhat olyan, aki nem hozza vissza a könyvet, vagy nem tesz helyébe másikat, mert nem viszi arra az útja. Lopások is előfordulhatnak bánatunkra, ez elkerülhetetlen, bele kell kalkulálni. Így ha kifogy a szekrény, szükség van olyan felügyelőkre (könyvtárosokra vagy művházban dolgozókra), akik ismét feltöltik, hogy ne szűnjön meg a létesítmény, legyen miből újra cserélni. 

A kép az Erzsébetligeti Színház Corvin Művelődési Ház
honlapjáról származik

A művházbeli könyvszekrény példájaként az Erzsébetligeti Színház Corvin Művelődési Ház könyveskuckóját mutatnám be. (Cím: 1165 Bp. Hunyadvár u. 43/B.) A művház kávézótermében kapott helyett a könyvespolc, ahol arra is lehetőség van, hogy leüljenek és beleolvassanak a könyvekbe. Szabadon betérhetnek, használhatják az érdeklődők a könyvgyűjteményt, és hozhatnak-vihetnek könyveket is. Egy közösségi teret kívántak létrehozni, amely az olvasás mellett közös beszélgetésre, számítógépezésre is alkalmas. Tehát itt a nyitott könyvszekrény olyan könyvtárjellegű közegben található, ahol még számítógép, internet is van és közösségi funkciók érvényesülhetnek. Azért nem könyvtár ez, mert nincs beiratkozási díj, regisztráció, nem kell adatokat megadni.

A művelődési ház honlapján a Magunkról menüpont legutolsó pontja a Ligeti könyveskuckó, ahol megtudhatunk róla egyet s mást, és képeket is nézhetünk a galériában. Nagyon fontos, hogy a klubszoba programoknak, tanfolyamoknak ad helyet, erre fel is hívják itt a figyelmet. Közlik azt az időintervallumot, amikor nagy eséllyel hozzáférhetnek a könyvekhez, de előzetes tájékozódást ajánlanak annak érdekében, hogy ne keressék fel feleslegesen a könyveskuckót, és ne tudjanak olvasni, cserélni.

Egy ilyen csereberélő lehetőség kitűnően illik egy művelődési ház profiljába. Színesíti szolgáltatásainak körét, segíti az olvasást, és a klubéletben is jelentős szerepet játszhat, de még dekoratív funkcióval is bírhat. Csak azt kellene összegyűjteni, mely művházak azok, akik ilyen lehetőséget is nyújtanak...