2014. április 25-én épp az aquincumi könyvmegálló környékén jártam, és nem hagyhattam ki, hogy bele ne kukkantsak a szekrénybe, hogy összehasonlítást tegyek a januári helyzettel. Kellemesen csalódtam!
Másodszori látogatásommal is elismerem, hogy ezt a szekrényt rendkívül jó helyre tették. Forgalmas, mégsem zavaró helyen áll, és az arra járó helyiek, vagy a messzebbről, HÉVvel jött látogatók is könnyedén útba ejthetik, megtalálhatják. Hátrébb lakótelep áll, ami rengetek ott élőt rejt magában. Ez a tömeg a HÉV felé azon az úton megy el, ami mellett áll a könyvmegálló. Illetve üzletek, szupermarket van közvetlen közelében, így akinek erre van dolga, biztosan meglátja a szekrényt és belenéz.
Csúnya esős, párás, kellemetlen idő volt, és arra gondoltam, ez az idő nem kedvez a szekrénynézegetésnek, biztosan senki sem fogja használni. Egyik kezemben tartottam az esernyőt, másikkal kinyitottam a szekrényt, majd közben készítettem pár képet. (Érdekes mutatvány volt, ahogy a könyökömmel támasztottam ki az ajtót, jobb karommal szorítottam az ernyőt, hogy a bal kezemben lévő telefonnal fényképezzek.) A szemerkélő eső ellenére rengetegen jártak arra kora délután, fél 1 körül. Nagy boldogságomra az ott töltött kb. 5-10 perc alatt rajtam kívül négy látogatója is akadt a létesítménynek.
Az ott tapasztaltak bemutatását először a könyvszekrény állapotával kezdeném. Összehasonlítva az előző látogatás képeivel és az itt közölt felvételekkel, látható a fejlődés.

Ami a látogatókat illeti, igen jóleső volt látni, ahogy szállingóztak. Egy lány nézte át többször is a szekrény mindkét oldalát, ő biciklivel érkezett ebben a nedves időben, de érződött, hogy célirányosan kanyarodott erre. Két idősebb, egyszerű öltözetű férfi is nézegette mindkét oldalát (egyik még közben dudorászott és motyogott - otthonosan érezte magát). Majd elmenetelemkor még jött egy hölgy is, aki odaballagott a szekrényhez.
![]() |
A képek 2014. 04. 25-én készültek |
Csak álltam ott, és néztem őket. Amint idegen áll idegen mellett, és némán nézik a nyitott szekrény tartalmát. Egyetértésben, türelmesen, egyik az egyik felét, másik a másikat, majd cserélnek. Volt, hogy egyszerre hárman vizsgálgatták, egyik oldalon a fiatal és idős együtt, szemben pedig a másik férfi. Majd ha végeztek, cseréltek és helyet adtak egymásnak.
Melengető érzés volt látni ezt a jelenetet, és ekkor éreztem, hogy ez az ügy igenis nemes, és érdemes vele foglalkozni!
Az urak nem vittek semmit, a lány viszont két könyvvel távozott.
Kíváncsi vagyok, milyen állapotban van a többi szekrény. Ha időm lesz rá, megnézem őket, és akkor újabb posztok is születhetnek majd róluk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése